Az éghajlat modellezéséért és a globális felmelegedés előrejelzéséért is járt idén fizikai Nobel-díj
A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kaptak idén fizikai Nobel-díjat.
A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kaptak idén fizikai Nobel-díjat.
Okos városok, életmódváltás, új technológiák, felelős cégek, körforgásos gazdaság. Jubileumi Fenntartható fejlődés plusz kiadványunkban átfogó képet mutatunk az elkeserítő klímahelyzetről, de felvillantunk egy sor példát és lehetőséget a kiútra is. Kerüljön képbe, mit tehet a felmelegedés ellen a hangzatos vállalásokon túl!
A világ óceánjainak állapota egyre romlik – állapította meg egy, az Európai Bizottság megbízásából készített jelentés.
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Tíz ország fiataljait kérdezték arról, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Többségük a világvégét várja.
Az előrejelzések szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan vándorolhatnak el a lakhelyükről a klímaváltozás miatt.
Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A Google az ivóvíz helyett másfajta megoldással hűtené a szervereit, de segíti és támogatja a jobb vízgazdálkodást is.
A bolygó egyre melegedőbb klímája miatt úgy tűnik, a madarak csőre és az emlősök fülei is egyre nagyobbak lesznek.
A Hyalomma nem őshonos Magyarországon, de a klímaváltozás miatt már terjed. Már Budapesten is látták, most Vas megyében találtak egy példányt.
Ilyen meleg még nem volt az EU Copernicus klímaváltozási szolgálata szerint, amióta csak mérik a hőmérsékletet a kontinensen.
Nem csak nagyon meleg, de száraz is volt az idei nyár az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint. Négy hőhullámos időszak is jellemezte az idei nyarat a meteorológusok szerint.
A kutatók szerint a meleg levegő gyengíti azt a rendszert, ami a jeges levegőt az Északi-sarkvidék területére zárja.
Lassan elfogy a víz a térségben, egyes részei lakhatatlanná válnak. Egyre kevesebb eső esik, és egyre többet öntöznek. Kiszáradó tavak, elapadó folyók, és a vízmegosztás miatt kialakuló konfliktusok sújtják már most is a térséget.
Keresik a megoldásokat a tragédiák megelőzésére, illetve a pusztítás enyhítésére, de a szakértők vitatkoznak, az országok vezetői és az emberek pedig sokszor elhanyagolják a felkészülést a védekezésre.
A klímaváltozás következtében olvadó jég miatt a svédországi Kebnekaise-hegy a kilencvenes évek közepe óta több mint 20 métert veszített a magasságából, a hegy déli csúcsának magassága évente több mint két métert csökkent – állapították meg kutatók.
A klímaváltozás hatásai miatt megnyúlik a bozóttűzszezon Ausztráliában – állapította meg egy tanulmány, amelyet a Victoria állambeli tűzoltóság készíttetett.
Ugyanaz a Lucifer nevű anticiklon okozza, ami 48,8 fokosra fűtötte fel Szicíliát.
Az ENSZ tudósai szerint az emberi tevékenység okozta katasztrófák kitermelik a következő katasztrófákat.
Bár nem egyszerű átlátni, hogy mitől és hogyan alakul ki egy olyan trópusi vihar, mint az USA-t sújtó Ida hurrikán, a kutatók abban egyetértenek, hogy a legrosszabbra kell készülnünk. Hisz minél melegebb a víz és a levegő, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki és lesznek egyre súlyosabbak ezek az időjárási szélsőségek.